|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cey-Bert Róbert Gyula 2002. november 2.Okt. 19-én Marosvásárhelyen a Bangkokban élő dr. Cey-Bert R. Gyula történész-kutató, a pszichológia doktora, a magyar ősvallás értékrendjéről, Horváth Lajos történész, nyugalmazott levéltárosa pedig a két Erdély, majd a Kárpát-medence Árpád-kori ősi nemzetségeiről tartott előadást. A rendezvényen a sok nyelven beszélő Cery-Bert doktor a Sólyom embere című kötetét dedikálta az érdeklődőknek. Cey-Bert Róbert, a magát világpolgárnak valló magyar elnöke a Gasztronómiai Világszövetségnek és az ENSZ-en kívüli népek nagykövete. /Őstörténeti tanulmányok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2008. október 15.Október 12-én, vasárnap Kézdivásárhelyen mintegy százötven érdeklődő jelenlétében tartotta meg Turulsólyom népek. Hunok – székelyek – magyarok című előadását dr. Cey-Bert Róbert Gyula siófoki magyar őstörténet-kutató, gasztronómus, egyetemi tanár, számos könyv szerzője. A neves előadó tizenöt évet töltött Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában, Tibetben, Japánban, Kínában, Mongóliában őseink után kutatva. Cey-Bert Róbert Gyula 1938-ban született. Kaposváron járt gimnáziumba, amikor 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc kitörésekor Budapestre utazott, ahol a legendás Pongrátz Gergely, a Corvin-köz parancsnoka oldalán harcolt az orosz betolakodók ellen. A forradalom leverése után Nyugatra menekült, Svájcban és Franciaországban szerzett egyetemi diplomát gazdasági pszichológiából és szociológiából. A professzor évtizedek óta kutatja népünk eredetét, ezért megtanult ókínaiul, ótörökül, mongolul, szanszkritül stb., hogy eredetiben tanulmányozhassa a legrégebbi feljegyzéseket. Előadásából az derült ki, hogy a magyarok a turulsólyom népeihez tartoznak, a mai Mongólia területén éltek, és a törökökkel együtt a hunok nyugati ágához tartoztak. /Iochom István: A turulsólyom népeihez tartoztunk (Vendégünk volt dr. Cey-Bert Róbert Gyula) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15/2015. március 17.Nem kell őszig várni a kedvenc olvasmányraMegjelent a Székely Kalendárium húsvéti kiadása Évközi, egészen pontosan húsvéti-pünkösdi különkiadással rukkol elő a Székely Kalendárium! A 272 oldalas, teljesen színes kiadvány követi az eddigi irányvonalat, vagyis Székelyföld értékeinek olvasmányos formában történő feltérképezését. A szerkesztők ezúttal kiemelt teret szenteltek a gasztronómiának (megannyi ételrecepttel, konyhatippel, régi fortélyok felidézésével), valamint a húsvéti és pünkösdi népszokásoknak, de remek bel- és külföldi kirándulási tippekkel is szolgálnak a nyári vakációkhoz, verőfényes hétvégekhez, Székelyföld feltárt és megfejtésre váró múltjában kalandoznak, hasznosnak ítélt ismeretekkel traktálják a gazdálkodókat, természetjárókat, háziasszonyokat, megcsillantják a székely humor utánozhatatlan gyöngyszemeit. Riportot, interjút olvashatnak Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznővel, Ferencz Lehel gyergyóújfalui biokertésszel, dr. Cey-Bert Róbert Gyula őstörténet-kutatóval, gasztronómiai szakíróval, dr. Munzlinger Attila gyergyószárhegyi asztrofotóssal, Nagy Lajos kézdivásárhelyi cipészmesterrel, Márton Simon testnevelő tanárral, a csíki biatlonsport meghatározó személyiségével, a Földet körbekarikázó székelyudvarhelyi Kobrával, alias Szabó Zoltánnal. Betekintést nyerhetnek Csíksomlyó rejtélyes múltjába, kedvcsinálót találnak a Mária-út bejárásához, székelyföld legrégebbi templomai vagy az Enyed környéki ódon kastélyromok felkereséséhez, netán egy törökországi kiránduláshoz. A természetbarátok vadon növő virágokra, gyógynövényekre, gombákra vonatkozó ismereteiket gyarapíthatják, de borvizeinkről, mofettáinkról is megtudhatnak egyet s mást. Emellett régi székely fűszerekről, naturkozmetikumokról, divatról is szó esik, kiderül, melyik Székelyföld legkisebb faluja, vagy hogy Fickón miért nem kedvelik a húsvéti locsolókat. A kötetet Magyari Lajos, Czegő Zoltán, Balla Ede Zsolt, dr. Balázs Lajos, Bernád Ilona és más jeles szerzők írásai színesítik, számos művészi természetfotó varázsolja egyedi értéktárrá, a megannyi anekdota mellett Muszka Sándor székely egypercesei csalnak mosolyt az arcunkra, de viccekben, rejtvényekben, fejtörőkben sincs hiány. Egyszóval a szerkesztők most is egész évben érdeklődéssel és élvezettel lapozgatható kiadványt tettek le az olvasó asztalára, újabb bizonyítékát nyújtva Székelyföld, mint kincsesbánya kimeríthetetlen voltának. Enélkül – bárhány kötet is sorakozzon rajta – üres maradna a könyvespolca! Kapható lapterjesztőknél, újságárudákban, az ismertebb könyvesboltokban, de online is megrendelhető – ára 13 lej. További részletek a www.kalendarium.ro honlapon. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 3.Könyvbemutató DévánKalandos sorsok és a magyar történelem másképpen Különleges élményben részesültek azok a dévai magyarok, akik ellátogattak a Téglás iskolába a hétvégén szervezett könyvbemutatókra. Kún-Gazda Kinga tanárnő ugyanis két különleges sorsú személyiséget hívott meg, akiknek élete már eleve kaland, könyveik, pedig további csemege. Püski István az édesapja, Püski Sándor által 1939-ben alapított híres kiadót mutatta be. A kiadót a magyar lélek megerősítése céljából alapították, különösképpen nemzeti érzelmű művek kiadására, legyen szó szépirodalomról, tudományos művekről vagy történelmi témájú könyvekről. A kiadót 1950-ben államosították, alapítóját pedig meghurcolták, börtönbe is zárták a kommunistákra oly jellemző mondvacsinált ügyek alapján. Püski Sándort azonban nem sikerült megtörni, 1970-ben kivándorolt az USA-ban, ahol New Yorkban újraindította a kiadót és magyar könyvesboltot nyitott a magyar emigráció számára. Vállalkozása óriási sikernek örvendett, 1980-ban Püskiék New York-i könyvesboltja a világ legnagyobb magyar könyvesboltjává vált, ahol nemcsak a saját kiadó által kiadott műveket lehetett megszerezni, hanem számos, akkoriban Magyarországon és a környező országokban ideológiai okok miatt betiltott művet is. A család és a kiadó 1990-ben települt vissza Budapestre, azóta ott folytatják nemzeterősítő tevékenységüket. Cey-Bert Róbert Gyula élete is kalandos volt. Még kamaszként disszidált 1956-ban a szabadságharcban való részvétele nyomán, Genfben és a párizsi Sorbonne egyetemeken diplomázott, nagysikerű gasztronómiai író lett, majd a nyolcvanas években a távol-keletre sodorta a sors. Több évet élt Japánban, Hong-Kongban és Szingapúrban, keresztül-kasul járta be Kelet-Ázsiát, főleg Körösi-Csoma Sándor nyomdokain haladva. Fél évig buddhista szerzetes, keleti táltos tanítványai is voltak, akiktől elmondása szerint többet tanult, mint a sorbonne-i professzoraitól. Cey-Bert (eredetileg Czeibert) Róbert Gyula a kilencvenes évek derekán települt vissza Magyarországra, de azóta is minden évben 3-4 hónapot tölt Ázsia eldugott vidékein. Feltöltődni és ihletődni jár oda, ott írja meg magyar történelmi témájú regényeit. A távol-keletiek azért olyan erősek, mert ismerik saját történelmüket, hamisításoktól mentes valós történelmüket, abból merítenek erőt, hangsúlyozta a világot beutazó Cey-Bert. Annak példáján kezdett el írni magyar történelemi témájú regényeket, mert a magyarság hasonló megerősítését tervezi. Könyveit természetesen a Püski Kiadó adja ki. Cey-Bert szerint a hivatalos magyar történelem, ahogyan széles tömegek ismerik, tele van hamisításokkal, könyveiben ezeket igyekszik kiküszöbölni. Műveit azért írja regény formájában, s nem tudományos történelemkönyvként, mert utóbbiakat csakis a szűk szakma olvassa, míg előbbiek a széles olvasóközönségnek szólnak. Déván négy könyvét mutatta be: az Attila, Koppány és A pozsonyi csata a magyarság őstörténetéről szólnak. Cey-Bert szerint a magyarok a hunok leszármazottjai, Attila király dicső ősünk, bármennyire is tagadná ezt a hivatalos magyar történetírás. A magyarok inkább a türk népekkel rokonok, mintsem a finn-ugorokkal, az utóbbi ideológiai szempontból az 1848–49-es forradalom leverése után Bécsben felépített hamisítvány. A pozsonyi csata című könyvében a 907-ben, néhány évvel a Honfoglalás után, még Árpád vezér irányítása alatt történt dicső csatát mutatja be, amelyben a magyarok legyőzték szinte egész Nyugat-Európa egyesített seregeit, s amely akár a teljes magyar történelem legdicsőségesebb diadalának tekinthető, különben a magyar nemzet egyszerűen nem létezne a Kárpát-medencében. Koppány című művében szintén más megközelítésből mutatja be a történelem másik korszakos epizódját. Végül az 1526: a végzetes mohácsi úttévesztés című művében a középkori történelmet dolgozza fel, a belföldi és főleg külföldi (nyugati) belviszályokat, mulasztásokat és önző érdekeket kidomborítva, melyek végül a dicső Magyar Királyság összeomlásához vezettek Mohács után. Magyarország nem Mohácsnál veszett el, hiszen az oszmánok kivonultak, s az ország egysége megmaradt, hanem az azt követő 15 évnyi belviszályokban, melyeknek a törökök csak az ország egyharmadának elfoglalásával tudtak véget vetni. A könyveket a Püski Kiadótól lehet megrendelni. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2017. szeptember 22.REGÉNYEKBE SZŐTT TÖRTÉNELEM – A HAZÁÉRT, NEMZETÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRTPüski István kiadótulajdonos kíséretében ismét Erdélybe látogat Cey-Bert Róbert Gyula, 56-os forradalmár, szabadságharcos, író, gasztronómus. Ez alkalomból a maradék hazát védő vitézeknek emléket állító Végvári oroszlánok, valamint a Habsburg ellenes szabadságharc két vezéregyénisége, Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt tisztelgő, Nincs más út csak a szabadságcímű regényei kerülnek bemutatásra. A „Végvári Oroszlánok” címet viselő regényét magába foglaló kötet, az általa írt Magyar – Török Trilógia második könyveként jelent meg 2016 – ban, a nemzeti ügyet önzetlenül szolgáló Püski kiadónál. Cselekménye a végvári harcok kegyetlen világába nyújt betekintést. Elolvasván megismerhetjük annak rettenhetetlen, a hazáért életüket kockáztató bajvívó hősöseit, illetve átélhetjük velük „a rajtaütések fortélyosan végrehajtott mozgalmas történeteit.” Ugyanakkor kiderül, hogy „a véres rajtaütések kíméletlen oroszlánküzdelmében a magyar és a török vitézek lelkéből idővel kiégett a gyűlölet salakja, jobban megismerték egymást, megtanulták tisztelni egymás vitézségét.” A Nincs más út csak a szabadság, a már említett trilógia harmadik köteteként látott nyomdafestéket és érdekfeszítő módon tárja elénk Bocskai István, valamint Bethlen Gábor győztes szabadságharcának fordulatokban gazdag, fájdalmasan szép történetét. Dr. Csámpai Ottó, a Nagyszombati Egyetem docense szavaival élve pedig arra is rádöbbent, hogy „a nemzetnek, mint sorsközösségnek a lényegi tartalma nem más, mint közös célok, közös érdekek megvalósítására való törekvés.” Bedő Zoltán / Erdély.ma 2017. szeptember 25.AjánlóELŐADÁS Ma 18 órától Kovásznán, a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében, a Fábián Ernő Népfőiskola és a Kovásznai Városi Művelődési Ház szervezésében Bácsfainé dr. Hévizi Józsa tart vetített képes előadást Az önigazgatás Magyar Királyságbeli módjai a székely, szász, jászkun (stb.) területi autonómiától a többnyelvű és közigazgatású városokon át a nemzetiségek egyházi-kulturális autonómiájáig címmel. Az előadást követően Püski Sándor, a Püski Kiadó igazgatója bemutatja Cey-Bert Róbert Gyula őstörténész, keletkutató magyar–török trilógiájának második és harmadik kötetét, a Végvári oroszlányok – Élni és halni a hazáért, valamint a Nincs más út, csak a szabadság címűeket. A könyvek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak. SZÍNHÁZ A székelység eredettörténetét dolgozza fel a tánc nyelvén Orza Călin rendező-koreográfus a Háromszék Táncegyüttes új produkciójában. A Csillagösvény népe c. előadást ma, szeptember 25-én 19 órától mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncstúdióban. Az Orza Călin rendezésében és koreográfiájában készülő előadás a Székely Vágtán júliusban bemutatott megaprodukció átdolgozott, színháztermi változata, a Háromszék Táncegyüttes és az M Studio közös produkciójaként kerül színpadra. Az előadás megtekinthető továbbá szeptember 26-án, 27-én és 28-án is, 19 órától. Jegyek a sepsiszentgyörgyi Kulturális Szervezőirodában kaphatók. TORTOMA Szeptember 26-án, kedden 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár-termében Figuratív festészet címmel kiállítás nyílik a három éve Sepsiszentgyörgyön működő Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményéből, amelyet követően Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész az intézmény eddigi tevékenységéről tart vetített képes ismertetőt. Házigazda: Demeter Zoltán művelődésszervező. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. szeptember 26.MEGHAMISÍTOTT MAGYAR MÚLT – TÉNYEK ÉS VALÓSÁG„Szívesen jövök a Székelyföldre, mert itt még kitapintható és érzékelhető az ősi szellem, mely mindnyájunkat megerősít” – jelentette ki Cey-Bert Róbert Gyula magyarországi forradalmár, szabadságharcos, közgazdász, gasztronómus és író vasárnap Sepsiszentgyörgyön. A vele való találkozásra a Végvári Oroszlánok és Nincs más út csak a szabadság címet viselő, a budapesti Püski kiadónál megjelent könyvei bemutatója alkalmából került sor a Székely Nemzeti Múzeumban. Az igazságtalanság már gyermekkorában fellázította, és ez sarkalta történelmi témájú regényei megírására is – vallotta be nagy ívű előadásának bevezetőjében a szerző. Mélységesen felháborítja ugyanis, hogy a magyar történetírás a mai napig félrevezető módon, a valóságot elferdítve és hazugsággal tűzdelve mutatja be őseink cselekedeteit. Így mérgezik meg fiataljaink lelkét, rombolják a nemzettudatukat, és fojtják el bennük már csírájában a múlt megismerésének vágyát. Ez pedig hosszútávon nemzeti tragédiához vezet, mert csak azok a népek maradtak fenn az évezredek sodrásában, melyek ismerték, valamint tisztelték a saját történelmüket, tanultak és erőt merítettek belőle. Hiszen amint azt már az ókorban megfogalmazták, a történelem a legjobb tanítómester. A Végvári oroszlánok című kötetéről megtudhattuk, hogy a többi történelmi témájú regényéhez hasonlóan, ennek megírását is levéltárakban és könyvtárakban történő kutatás előzte meg. Írói fantáziával fűszerezett cselekménye valós tényeken alapszik tehát, és a 16. századi végvári harcok világát tárja elénk. Egy olyan korszakba vezet, melyben a magyar vitézek naponta összecsaptak a törökökkel, és még a győztesnek is sietve kellett távozni a csatatérről, mert egy arrafelé portyázó ellenséges csapat bármikor rajta üthetett. Éppen ezért még az elesettek eltemetésére sem maradt idő, tetemeik a madarak eledelévé váltak. A rosszul felszerelt, sokszor éhező, fizetetlen végvári vitézek mégis vállalták a harcot, mert tudták, hogy az a haza és a nemzet megmaradásáért folyik. Cey-Bert arra is rámutatott, hogy történelemoktatásunkban csak vesztes csatákról és elbukott szabadságharcokról beszélünk, holott a megnyertek száma ezeknél jóval nagyobb. Közéjük tartoznak Bocskai István (1557–1606) és Bethlen Gábor (1580–1629) fejedelem győzedelmes hadjáratai, melyekkel a Habsburg császárt többször is térdre kényszerítették. Olyannyira, hogy csak Bocskai megmérgezésével tudták az egykori Magyarország teljes felszabadítását és egy magyar király alatt történő újraegyesítését megakadályozni. Bethlen Gábor esetében pedig mézesmázos, de utólag betartatlan ígéretekkel érték el, hogy végül nem koronáztatta magát magyar királlyá. Ennek ellenére azonban hatalmas területeket szerzett vissza a Habsburgoktól, mely következtében az ő uralkodása alatt az Alföld, valamint a Felvidék tetemes része is az erdélyi fejedelemség fennhatósága alá került, határait idegen katona át nem lépte. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
